A jekatyerinburgi temetőbe Kathrinék invitálásának köszönhetően jutottunk el. Azzal csábítottak minket, hogy itt is biztosan láthatunk majd hatalmas maffiózósírokat, mint Moszkvában, mert Jekatyerinburg a zavaros ’90-es években nagy alvilági központ volt.
Már a temető bejáratánál elég bizarr dolgokba ütköztünk: a virágárusok által árult művirágkoszorúk látványát még azóta se hevertük ki. Sajnos nem csak árulják, de meg is veszik őket, így a sírok nagy részéről is ezek a förmedvények köszöntek vissza.
Aztán kicsit beljebb a helyi sírköves adott tanúbizonyságot kreativitásáról azzal, hogy a szívecskés, galambos és egyéb más girlandokkal díszített sírkövek közt egy mintapéldányt Viszockij emlékének szentelt.
Miután újra magunkhoz tértünk az ámulattól, a maffiózók keresésére indultunk. Nem volt egyszerű dolgunk, mert térkép nem volt a temetőről és különben se hirdeti senki, hogy elhunyt hozzátartozója mivel foglalkozott, míg közöttünk volt. Csak a megérzésünkre hagyatkozhattunk.
A temetői kápolna. Vagy világítótorony?
Míg árgus szemekkel kóboroltunk a sírok között, megállapíthattunk néhány általánosságot az orosz sírokról. Már máshol is láttam, hogy sírkő helyett inkább acélrudakból összehegesztett síremléket állítanak rokonaiknak, melynek a csúcsára ízlés szerint ortodox kettős keresztet vagy vörös csillagot illesztenek. A sírkövet egyesek rozsdamentesacél-installációval helyettesítették, viszont a nálunk olyan gyakori műkő sírkövek Oroszországban egyáltalán nem jellemzőek.
A sírköveken szinte minden esetben elhelyeznek egy kis képet, amely az elhunytat ábrázolja. Ez lehet egy tűzzománc bevonatú fémlemez vagy magába a márványba maratott kép.
Parcella az öreg bolsevikoknak
A sírokat gyakran kis kerítéssel veszik körbe, és kis asztalkát és padocskát is állítanak a közelbe, hogy a mellett ücsörögve emlékezhessenek szerettükre.
A sírokon a születési és halálozási dátumokat is másképp jelölik, mint mi. Nem csak az évszámokat tüntetik fel, de a pontos napot és hónapot is megadják, mégpedig úgy, hogy az évszám közepébe illesztenek egy „törtet”, aminek a számlálója a napot, a nevezője pedig a hónapot jelöli.
Az elesett katonák sírjait különleges figyelemmel tüntetik ki. Gyakran grandiózus síremléket emelnek számukra, vagy egyszerűen csak jóval több műanyag koszorúval halmozzák el azokat.
Végül azért azt hiszem, az egyik ösvényen sikerült néhány gyanús sírra bukkannunk, bár Chris elmondása alapján ezek a sírok közel se voltak olyan hivalkodóak, mint az általa Moszkvában látottak.
