Mára egy kis képes albumot állítottam össze különböző speciális járművek fotóiból, amelyeket az elmúlt évek során készítettem. Volt már egyszer egy poszt az orosz autókról, de ez most egy kicsit másmilyen lesz, ugyanis lesz itt minden, a tűzoltóautótól kezdve a darus kocsin át egészen a trolibuszig. No meg néhány itt hétköznapinak számító, otthoni szemmel nézve viszont különlegesnek tűnő járgány. Tartsatok velünk!
ZIL-131 tűzoltó autó Szarapulban
Európa fejlettebb felében – de már egy ideje Magyarországon is – múzeumba vagy veterántalálkozóra kell menni, ha az ember "autómatuzsálemeket" akar nézegetni. Itt Oroszországban ez egy kicsit másképp van. Elég csak nyitott szemmel járni az utcákon, és a szemünk előtt elevenedik meg az elmúlt fél évszázad szovjet autóipara. Ez azért nem azt jelenti, hogy a járművek nagy része 20-30 éves lenne, hanem csupán azt, hogy mindössze néhány évvel ezelőtt szüntették be ezer éves konstrukciók gyártását (illetve bizonyos típusokat még most is gyártanak).
Az ikonikus Volga 21-es Jekatyerinburgban
A posztban a képeket a rajtuk szereplő jármű gyártási éve alapján növekvő sorrendbe rendeztem, ami azt jelenti, hogy vélhetően ez a Volga 21-es (ГАЗ-21), melyet 1956 és 1970 között gyártottak, a legöregebb autó az összes közül. Ez a típus már itt is ritkaságnak számít, és a jobb állapotú darabokért már egész sokat kérnek a használtautó-piacon.
LAZ-695-ös Ulan-Udében
A második legöregebb típus ez a LAZ-695-ös (ЛАЗ-695) autóbusz, amelyet szintén 1956-től gyártottak, állítólag egészen 2006-ig. Vajon mennyit modernizálhattak a konstrukción ez alatt az 50 év alatt? Szerintem jobb, ha nem tudjuk meg soha.
Ezzel a T-40-essel tavasszal még biztos kimennek a földekre
A következő jármű pontos korát szintén elég nehéz meghatározni, ugyanis ezek a T-40-es traktorok 1961-től egészen 1995-ig készültek. Azért az állapotát elnézve jó pár aratást megélhetett ez a példány.
Egy ZIL-130-as az izsevszki Lenin utcán
Ez a ZIL (ЗИЛ-130) teherautó bizonyára sokaknak ismerős gyerekkorukból. Egy egész generáció nőtt fel a látványukon, nem véletlenül, hiszen 1962-től 1994-ig gyártották őket. Nálunk ugyan már csak a roncstelepen találkozni velük, de itt ez még a mindennapi valóság.
UAZ mentőautó a házunk előtt
Egy vadonatúj postáskisbusz a május 1-jei felvonuláson Izsevszkben
Az UAZ-452-es típusa, avagy, ahogy az oroszok nevezik, "buhanka" (УАЗ Буханка), nagy túlélője az elmúlt évtizedeknek. Az első UAZ kisbuszok 1965-ben gördültek ki a gyárból, és apróbb módosításokat ugyan végeztek rajtuk, de egészen a mai napig kaphatóak. az állami cégek előszeretettel használják ezeket a kisbuszokat teher- és személyszállításra, de léteznek páncélozott pénzszállító változatban is. Jó terepjáró képességei és igénytelensége miatt nagyon kedvelt még a természetjárók körében is.
A két képet alaposabban megnézve két további érdekesség is feltűnhet. A fentin a szovjet autóipar egyik utolsó próbálkozása, az IZS Oda látható. A lentebbi képen pedig a kisbusz mögött egy szintén a posta színeire fényezett Lada Szamara fedezhető fel.
Azt hittem, ez is ZIL, de kiderült, hogy ez egy Ural 4320-as
A csatornázási művek hibaelhárító egysége Jekatyerinburgban
Az előző képeken az orosz teherautók mindenesét, a ZIL-131-est (ЗИЛ-131) láthatjátok. Amint az a képekből is kiderül, szinte mindenféle feladatra alkalmazzák. Elsősorban a katonaság számára fejlesztették ki, de aztán szépen elterjedt a civil szférában is. A Magyar Honvédség is rendelkezik még néhány ilyen típusú teherautóval, így akár otthon is lehet velük találkozni. Gyártása 1966-tól 2002-ig folyt.
Egy bontószökevény LiAZ-677-es araszol a Szovjetszkaján
Otthon sokat szidjuk a BKV járműparkját, de elég lenne csak itt körbenézni egy pillanatra és máris sokan megértenék, hogy nálunk még mindig sokkal jobb a helyzet, mint a világ nagyobbik felében. Itt is vannak persze újabb autóbuszok, melyek már nagyjából eleget tesznek a kor követelményeinek, de azért bizonyos vonalakon nem kell sokat szobrozni a megállóban, hogy jöjjön egy ilyen LiAZ (ЛиАЗ-677). Az Ikarusok sajnos már kikoptak a legtöbb városból, de a helyiek általában kellemes emlékekkel gondolnak vissza rájuk. A Wikipédia szerint a fenti típust 1967-től egészen 2002-ig gyártották. El nem tudom képzelni, hogy 2000-es évek környékén kiknek tudtak eladni ilyen járművet.
Rendőrségi UAZ terepjáró Kudimkarból
A mai összeállításunk másik nagy "túlélője" az UAZ-469-es terepjáró (УАЗ-469). Fejlesztését a Vöröshadsereg számára már a '60-as évek közepén elkezdték, de a gyártása csak 1971-ben indult meg. Az állami szférából szép lassan ez a modell is átszivárgott a civil életbe is. Népszerűsége azóta is töretlen a vidéki emberek, a horgászok és a vadászok körében. Némileg modernizált változatát most is gyártják UAZ Hunter néven.
ZiU-682G troli Izsevszkben
Ez a jármű is sokaknak ismerős lehet Budapestről, Szegedről vagy Debrecenből. A nálunk ZiU-9-es néven ismert típus a volt Szovjetunió területén ЗиУ-682-es néven fut. A típus, melyet 1972-től több módosítást követően egészen 2002-ig gyártottak, meghatározó elemévé vált az orosz nagyvárosok látképének.
Ritka az ilyen szép állapotú Izs kombi
A soron következő képen személyes nagy kedvencem, városunk autógyárának egyik büszkesége, az Izs kombi látható. Ez az autó egyszerűen olyan randa, hogy csak szeretni lehet szegényt. A 412-es Moszkvics alapjaira kifejlesztett Иж-2125 gyártása 1973-ban kezdődött meg. A '82-ben történt modellfrissítés után 21251 (ilyen látható a képen is) jellel készültek 1997-ig. Mikor 2008-ban először jártam Izsevszkben, annyira megtetszett nekem ez a kocsi, hogy gondoltam, venni kéne egy ilyet. Hát, egyelőre még nem tettem meg, de ha komolyan gondolom a dolgot, sokat már nem várhatok vele, mert már nem túl sok használható állapotú maradt belőlük.
Volga 3102, mint tűzoltósági parancsnoki kocsi
Ha már a kedvenceknél tartunk, akkor mindenképp meg kell említenem a Volgákat is, melyeket szintén nagyon kedvelek. A fenti ГАЗ-3102 talán nem a legismertebb típus otthon, de volt azért nálunk is néhány belőle. Emlékszem gyerekkoromból, hogy iskolába menet mindig ámuldozva néztem a nagy, új, fekete Volgákat a városi tanács épülete előtt. Most már azért nem gyökerezik a földbe a lábam egy Volga látványától, már csak azért sem, mert '81 és 2008 között meglehetősen sokat gyártottak belőlük. Viszonylag gyakori látvány, főleg állami intézmények, vállalatok parkolójában, ahol még mindig ilyennel járnak a felsővezetők.
Falvak jellegzetes járműve az oldalkocsis Izs motorkerékpár
Mivel a posztban két Volga, két ZIL és két UAZ is szerepel, nem hagyhattam, hogy Izsből csak egy legyen. A fotón szereplő Izs Planéta-4-et (Иж планета-4) '83 és '87 között gyártották városunkban. Az egyik oroszóránkon a tanárnőnk elmesélt egy kis anekdotát, amely valamikor a '70-es évek vége felé esett meg az Izs motorkerékpárgyárban. Japán mérnökök jöttek tanulmányútra a gyárba valamelyik japán motorkerékpárgyártól. A helyiek büszkén mutatták nekik az aktuális modell tervrajzait. A japánok sokáig nézegették, vakargatták a fejüket, végül az egyikük csendesen kibökte, hogy "ez így nem működőképes". Hát, úgy tűnik, az orosz "műszerek" a fizikát meghazudtolva valahogy mégis működnek.
Egy KAvZ-3270-es Sziktivkarban
A poszt végére két kisbusz maradt. Kettejük közül a KAvZ (КАвЗ-3270) a régebbi és nagyobb típus. Gyakran használnak ilyen buszokat iskolabuszoknak. Régebben azt hittem, hogy ez a busz a ZIL-130-as módosított változata, de aztán a poszt írása előtt utánaolvastam, és kiderült, hogy egy másik teherautó, a GAZ-53-as az alapja. Ilyen formában ezt a járművet 1986 és 1991 között forgalmazták.
A szentpétervári távfűtő művek egyik szervízkocsija
Utolsó járművünk a legfiatalabb konstrukció az összes közül. A GAZell (ГАЗель) tulajdonképpen a harmadik generációs Ford Transit koppintása, amit 1994-ben kezdtek el gyártani. Az elmúlt 20 évben Oroszország minden szegletébe eljutottak. Leggyakrabban városi iránytaxinak, azaz "marsrútkának" alkalmazzák őket, de gyakran mennek ilyen kisbuszok távolsági buszok helyett a kisebb falvakba is. A képen szereplő példány viszonylag új lehet, de az utakon gyakran lehet találkozni gyalázatos állapotú Gazellekkel is.
A posztból esetleg úgy tűnhet, hogy itt Oroszországban csak őskövületekkel közlekednek az utakon, de ez persze messze nincs így. Sőt! Könnyedén lehetne arról is írni, hogy mennyi és milyen luxusautó van az utakon, de mivel olyanok – ha kisebb számban is – Magyarországon is vannak, ezért az talán nem lenne annyira érdekes.