Ki kell már mondanom: egyelőre Kudimkar a legkedvesebb oroszországi városom. A komi-permják főváros iránti sajátos rajongásom kialakulása azért persze nagyban annak köszönhető, hogy életem egyik legeslegjobb táborozása éppen Kudimkarban esett meg majd' három évvel ezelőtt: igen igen, ott voltam az első komi-permják nyári egyetemi kurzus nyolc résztvevője között (a haladó csoportban tanultam, ezt feltétlenül hozzá kell tennem ;)), én voltam az a kis grimaszolós a képekről. Remek kis tábor volt, rég nevettem annyit, mint akkor ott, az első komi-permják nyári egyetemi kurzus kezdő és haladó csoportjának résztvevőivel, arról nem is beszélve, hogy komi-permják nyelvtudásunk valósággal szárnyra kapott a két hét alatt. (Az enyém azóta már elsatnyult, de ne keseregjünk most ezen.)

No de ne is a múltba bávadjunk, örüljünk annak, hogy majd' három év elteltével újra lehetőségem nyílt másfél napra ellátogatni Kudimkarba, és ékes udmurt nyelven az információs és kontrasztív fókusz kérdéseit feszegetni egy konferencia keretein belül! Igazi feltöltődés volt ez a másfél (utazással együtt két és fél) nap, valóságos gyönyörűséggel töltött el (de tényleg), hogy hátrahagyhattam Izsevszk indusztriális örömeit egy rurálisabb, porban csoszogós valóságért, pláne, hogy közben végig hétágra sütött a nap, volt vagy 28 fok, és hogy találkozhattam az első komi-permják nyári egyetem hajdani magyar résztvevői közül kettővel (szintén a haladó csoportból).

Most persze bizonyára azt gondoljátok, hogy jó, jó, az ottlét biztos tényleg klassz volt, de az utazás a komi-zürjénekhez tett úthoz hasonlóan vesződséges és fárasztó lehetett, és csak nagyzol az Erika: de nem, nem, tudjátok meg, hogy ezúttal az utazás is csupa öröm volt; végig sütött a nap, suhantunk az orosz utakon (na jó, néhány szakaszon úgy rázott az út, hogy egy veseköves megirigyelhette volna), és egyszer se robbant le Gazel márkájú buszunk, bizony ám.

Most lássunk néhány száraz tényt. A komi-permjákok, a komi-zürjének és az udmurtok (jobbanmondva a nyelvük) az uráli, azon belül a finnugor nyelvcsalád permi ágát alkotják. Kudimkar a "Permi Kraj"-on belül helyezkedik el, ami az Udmurt Köztársaságtól keletre-északkeletre helyezkedik el. És nem árt, ha azt is tudjuk, hogy az izsevszki Udmurt Állami Egyetem kudimkari kihelyezett filiáléján 2010 óta bizony magyar nyelvet is tanulnak a pénzügy és hitel, az "alkalmazott informatika a közgazdaságtanban", illetve a katasztrófavédelem szakos hallgatók.

Most pedig nézzünk meg néhány fotót Kudimkarról - rutinosabb olvasóinknak rögtön szembetűnő lehet a különbség Izsevszkkel összevetve (és itt most bevallhatjuk, hogy urbánus lelkületű férjemnek velem ellentétben egyáltalán nem jött be Kudimkar).

Kudimkart a monda szerint Kudim-Os ('Kudim-Medve'), a medveapjú-boszorkaanyjú komi-permják ős alapította:

                Kudim-Os, a papája és én

                 Kudim-Os ma is köztünk él

az Inyva folyó mellé, az Izjur nevű hegyre (besörözve kicsit nehéz megmászni a hegyet, pláne erről az oldaláról):

Kudim-Os szüleinek biztos a "Гöтрасям" ('Házasodjunk össze') komi-permják elnevezésű ügynökség szervezte az esküvőt:

Előtte meg bizonyára ők is kilakatolták érzelmeiket a Szerelmesek hídjára (ez Szilvi fotója 2009-ből):

Nászutukat pedig a "Világ körül" utazási irodán keresztül intézhették.

Az Inyva folyó egy szakaszán újabban bájos vízesést alakítottak ki:

Kedvenc kudimkari házam pedig így fest.

 Vele szemben a kenyérgyár terpeszkedik:

Buszmegállók is vannak:

                "Sansz" buszmegálló

Meg színház:

és mozi.

Azért persze szocialista és világháborús emlékekből sincs hiány. Ehhez hasonló Lenin-szobor mondjuk Izsevszkben is van:

Ilyen mozaikkirakást viszont egyelőre csak itt láttam.

A Gorkij színház előtt álló vöröscsillag-térformációt nagy bánatomra elkezdték bontani:

A háborús hősökre ezen a kálváriadombra hajazó meredélyen emlékezhetünk:

És ilyen díszítőelemek teszik vidámabbá a várost.

 Imitt tűzifát halmoztak fel katonás rendben:

Ez meg itt egy vécé.

Itt pedig non-stop szauna, taxiállomás és élelmiszerbolt működik.

Kudimkar egyik legkellemesebb meglepetése az, hogy három komi-permják étterem is működik a városban, elég jól főznek bennük, és a sör is meglepően olcsó az izsevszki árakhoz képest:

Ha először vetődünk Kudimkarba, mindenképpen próbáljuk ki a hagyományos permják zsurlókását. Én ezúttal azonban - mint utólag az internet segítségével kiderítettem - tehénpaszternák-, avagy szibériaimedvetalp-, vagy ha úgy tetszik, császárgyökérlevest és komi-permják salátát rendeltem. Nem bántam meg.

                Komi-permják saláta

A jövő héten megyünk Szentpétervárra, utána meg haza Budapestre. Elképzelhető, hogy Pétervár felülmúlja majd Kudimkart szépségben, de kedvességben, sajátos bájban aligha.